Ugyan nem törvényszerű, de tény, hogy a jól tanuló diákok nagyobb eséllyel teljesítenek majd az életben is hasonlóképp. Csőke László Attilának már a középiskolás évei kezdetén konkrét elképzelései voltak jövőjét illetően. A Népújság a középszintű tanulmányok megkezdésekor, Aki diplomata akar lenni címmel cikket közölt róla, majd a továbbtanulás küszöbén szintén megtették ezt.
Az egri Gárdonyi Géza gimnázium diákjaként már elsősként arról beszélt, hogy diplomataként képzeli el a tanulással töltött éveken túl az életét. Akkoriban célja az angol és az orosz nyelvvizsga letétele volt, de az arabbal is szívesen foglalkozott volna. Sőt, ennél is tovább gondolkodott, és a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének diplomata tagozatát tűzte ki célként.
Mindig érdekes néhány év távlatában visszatekinteni arra, hogy az egykor megálmodott tervekből mi vált valóra, és esetleg mi az, amit nem sikerült átültetni a valóság talajára. Az egykor jópofa kisfiúval három és fél év múlva készítettek ismét interjút. Mint kiderült, felvételt nyert a moszkvai egyetemre, ráadásul oroszból középfokú nyelvvizsgát szerzett. Tinédzseres lelkesedéssel és a szemében égő tűzzel arról is beszélt, hogy a történelem és az irodalom mindig is közel állt a szívéhez.
Egykori osztályfőnöke, Fodor Jánosné eloszlatta azt a tévhitet, miszerint a „csodagyerekek” naphosszat csak a könyvet bújják, és kimaradnak a fiatalkor izgalmaiból. Csőke László jó tanulmányai eredményei mellett mindig szakított időt arra, hogy társainak segítsen. Ez a fajta szociális érzékenység a mai napig megmaradt benne. Természetesen egy jó poénért sem kellett messzire mennie, ugyanis igazi tréfamesterként ismerték osztálytársai.
Az orosz mellett az angolt is előszeretettel tanulta Csőke László. A biflázás helyett azonban a figyelmes tanulás híve volt, s ennek meg is lett az eredménye, hiszen már az egyetemi évek előtt megszerezte angolból is a középfokú nyelvvizsgát. Az egykori tervei között szereplő arabbal is megpróbálkozott, amiben egy jemeni orvostanhallgató volt segítségére, ám idővel megszakadt a kapcsolat, és így az arab is parkolópályára került.
A társaság akkor és ma is sokat számít, hiszen a kortársak komoly hatással vannak a preferenciákra. Az osztályfőnök szerint az akkori 32 gyermek közül 18-nak sikerült érettségiig nyelvvizsgát szerezni. A tapasztalatok tehát már évtizedekkel korábban is azt mutatták, hogy a folyamatos tanulás és a célirányos felkészülés szinte egyenes utat jelenthet a vágyott pálya irányába. Csőke László Attila akkoriban sem mondott le az arab és a kínai nyelv elsajátításáról, hiszen úgy vélte, a diplomata pályán ezeknek nagy hasznát veheti majd a jövőben.